�gy gondoltam, felteszem ide a fizika dog�mat egy o�r napra, csak pr�bak�pp. Addig lehet innen �tletet lopni.

Fizika

Az ember term�szetb�l ellesett tal�lm�nyai, megfigyel�sei

Kezdj�k a legelej�r�l. M�r az �semberek idej�n is tudt�k, hogy az �letben marad�shoz enni �s inni kell. Teh�t valakinek be is kellett ezeket a t�panyagokat szereznie. Ma ez m�r semmis�g lenne, hisz bemegy�nk a boltba �s mindent megkapunk. Akkor m�g vad�szattal �s gy�jt�get�ssel kellett megkeresni az ennival�t. Val�sz�n�leg t�rsaik k�r�n j�ttek r�, hogy a hegyes k�vel, majd l�ndzs�val, k�nnyebben tudj�k a vadakat le�lni. A h�st akkor m�g nyersen ett�k �s f�ltek a t�zt�l. Egyszer valaki v�letlen�l beleejtette a t�zbe a h�st �s �gy sokkal finomabb lett. Ett�l kezdve rendszeresen s�t�tt�k a h�st.

     A fejl�d�s sor�n egyre t�bb ember pr�b�lta meggy�gy�tani t�rs�t, mikor az megbetegedett. Felfedezt�k azt is, hogy n�h�ny �llat immunis a betegs�gek ellen. Az �vek sor�n egyre t�bb gy�gyszert tal�ltak ki. Ugyan�gy a k�rnyezetb�l lest�k el az emberek, hogy a v�z alatt a testek furcs�n viselkednek: nagyobbnak t�nnek. Azonnal megpr�b�lt�k ut�nozni ezt. A k�s�rletek sor�n felt�nt, hogy a v�z alatt a testek nem csak k�zelebbinek t�nnek, hanem m�shol is vannak. Ezt alkalmazz�k a mai fizik�ban is. Felt�nt az is, hogy a v�zen n�hol t�kr�z�dnek is a dolgok. S�t, a f�ny az �vegben is megt�rik. Ekkor ad�dott az a k�rd�s: az �veg is v�zb�l van? Persze nem, m�sban kell keresni a v�laszt.

      A fav�g�k ismert�k meg (lehet, hogy m�r el�tte is tudt�k), hogy az es� t�rgyaknak lehet olyan s�lya is, amely az emberre r�nehezedve meg is �lheti (Ezzel egy�tt azt is �szrevett�k, hogy n�h�ny t�rgy lefel� esve gyorsul). �gy arra is f�nyt der�tettek, hogy nem tan�csos d�l� fa al� �llni.  Ugyanez a helyzet a szikl�kn�l, lavin�kn�l. A mai fizik�ban ez az alapja annak, hogy a homok els�llyed a v�zben. �gy azt is bemutathatjuk, hogy egy f�mt�rgyat nehezebb megemelni, mint egy azonos t�rfogat� fat�rgyat. S�t, arra is r�j�ttek, hogy vannak a v�zn�l k�nnyebb, nem l�gnem� anyagok is. Ez�rt van az, hogy ha egy poharat lefel� ford�tva ejt�nk a v�zbe, a leveg� bennmarad.

     A mai vil�gban p�ld�ul nagyon hasznos a haj�. Ez is a fav�g�kn�l kezd�dik, akik egyszer egy sz�raz fat�nk�t gur�tottak a v�zbe �s ezzel egy�tt okosabbak lettek annyival, hogy a fa �szik a v�zen. Az els� v�zen k�zleked� j�rm� a tutaj volt. A tutaj t�bb �sszek�t�z�tt far�nkb�l �ll, mely k�pes volt t�bb mindent is sz�ll�tani. K�s�bb, miut�n r�j�ttek, hogy a fa faraghat�, haj�k lettek bel�le, p�ld�ul a vikinghaj�k. Ilyenkor, mivel az utaz�s sokszor heteket vett ig�nybe, megcsod�lt�k a csillagos eget. Itt t�madtak az els� k�rd�sek a csillag�szattal kapcsolatban. A csillag�szat t�bb �vsz�zad alatt kifejl�d�tt r�sze m�g messze nem minden. Az els� felismer�sek, hogy a g�mb�ly� F�ld nem a vil�gegyetem k�zpontja, hihetetlen h�rek voltak.

     Visszat�rve az anyags�r�s�ghez, ezt haszn�ljuk ma is a kalap�csol�sn�l, an�lk�l, hogy �szrevenn�nk. Ehhez a lend�letet is kihaszn�ljuk. Megfigyelt�k, hogy min�l hosszabb a fa r�sze a kalap�csnak, ann�l nagyobb er�t lehet kifejteni. �gy egy el�g hossz� kalap�ccsal b�rmilyen sz�get be lehetne verni. Ez�rt van az, ha egy fadarabot k�t f�mlap k�zt �sszepr�sel�nk, a f�m szinte nem is, de a fadarab �sszenyom�dik, kisebb lesz a t�rfogata, de a s�lya marad. �gy �ssze lehetne s�r�teni ak�r az �telt is �s egy h�ten �t lenne el�g energi�nk. Az italt viszont nem lehet �sszepr�selni, mivel a v�z nem pr�selhet�. Az lenne a baj az ilyen �lelmiszerekkel, hogy irt� nehezek lenn�nek �s ha valakinek a l�b�ra esn�nek, az f�jna. B�r ez nem lenne �gy, ha nem lenne gravit�ci� (de sajnos van). A gravit�ci� elm�let�t egy fejre es� alma v�ltotta ki. �gy j�ttek r� arra a dologra, ami ma is �s m�g a felfedez�se el�tt is term�szetesnek bizonyult, csak nem volt megragadhat�. Ha ezt m�ig nem fedezt�k volna fel, sok minden nem �gy m�k�dne, ahogy az ma van, mert senki sem lenne ennek tudat�ban, s nem hasznos�totta volna ezt a tud�st. Ha a gravit�ci� nem l�tezne, nem folyna a v�z, nem m�k�dn�nek a turbin�k (szerencs�re mag�t a gravit�ci�t nem kellett l�trehozni) �s nem pattann�nak f�l a testek. Az ember megfigyelte, hogy amit leejt, az felpattan. Ezzel is k�s�rletezni kezdett �s kider�lt, hogy a s�r�bb dolgok jobban pattannak �s m�g a f�lddel �rintkez� lap ter�lete is nagy szerepet j�tszik. Ha egy nagy ter�let� f�mlapot ejt�nk alacsony magass�gb�l, teljes lappal �rintve a talajt, az nem pattan fel. M�g egy eset van, amikor nem pattan fel a test. Ez akkor k�vetkezik be, ha egy bizonyos magass�gb�l leejt�nk egy neh�z t�rgyat n�la gyeng�bb talajra, akkor be�ssa mag�t. A fizikusok hosszas k�s�rletez�s ut�n bemutatt�k a gumilabd�t, amely a f�ldre le�rkez� er�t majdnem teljess�gben meg�rizve ugrik vissza.

     Egy�b �rdekes megfigyel�sek, hogy a test a melegt�l t�gul, a hidegt�l pedig �sszemegy. A villamos �ramvezet�kek is kifejezik l�g�sukkal, hogy k�szen �llnak a t�lre. Az els� felfedez�sek k�r�be tartozott a keny�r is.